DeQuervain szindróma

A betegségnek jó magyar neve nincs, főleg fiatal és középkorú, aktív, nehezebb munkát végző nőkön gyakoribb, de persze férfiakon is előfordul. A hüvelykujj feszítőinaik közös ínhüvelyének krónikus gyulladása, hegesedése, szűkülete alakítja ki a betegséget. A heges szűkület miatt az inak mozgása korlátozottá, fájdalmassá válik. Fájdalmas duzzanat jelenik meg, még egy kulcs elfordítása, szorítás közbeni tekerés, például egy üvegpalack kinyitása is panaszokat okoz.

Tünetei: Rendkívül heves, szúró fájdalom a csukló hüvelyk felőli oldalán, a hüvelykujj feszítése, a csukló oldalirányú mozdítása, egy mindennapos kézfogás a fájdalmakat provokálja.

Kezelés: Enyhébb esetekben gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fizioterápia, esetleg szteroid injekció csökkentheti a panaszokat. A betegek általában csak jelentős fájdalom esetén jelentkeznek vizsgálatra, ilyenkor már gyakran krónikus gyulladás, durva hegesedés észlelhető, amin csak műtét segít.

A beteg vizsgálata a klinika baleseti sebészeti ambulanciáján történik. Először korábbi betegségeiről, műtéteiről kérdezzük, utána a jelenlegi betegségével kapcsolatos panaszairól. Ezután következik a vizsgálat, amely fizikális vizsgálatból és legtöbbször a sérült testrész röntgenvizsgálatából áll. A vizsgálat befejezése után az orvos részletes tájékoztatást ad a betegnek állapotáról és annak kezelési lehetőségeiről. Ekkor esik szó a javasolt műtét típusáról, az egynapos sebészetről mint speciális ellátási formáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi, esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól és a gyógyulás során felmerülő esetleges problémákról. A felvilágosítás során elhangzik minden információ, amely szükséges a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, illetve műtétet válasszon.

A vizsgálat végén a teljes körű szóbeli felvilágosítás megtörténtét a beteg a tájékoztató jegyzőkönyvének (vizsgálati lap) aláírásával igazolja.

A baleseti egynapos sebészeti műtéteket általában altatásban, gerincvezetéses érzéstelenítésben vagy helyi érzéstelenítésben végezzük.

A műtét napján egyeztetett időpontban megjelent beteg hozza magával a laborleleteit, ha altatásban végezzük a műtétet, papucsot, hálóinget (pizsamát). Mielőtt lefektetjük a kórteremben, egy megbízási szerződést kell aláírnia, melyben megbízza a klinikát a beavatkozás elvégzésével. Emellett vállalnia kell az otthoni sebkezelést és a megbeszéltek szerinti műtét utáni teendőket. Ha altatásban vagy helyi érzéstelenítéssel kombinált altatásban történik a műtét, az altatóorvos is megvizsgálja. Ekkor írja alá a "Tájékoztató a műtéti érzéstelenítésről" nyomtatvány altatási beleegyező nyilatkozat mellékletét.

FONTOS!

Ha a műtétet altatásban vagy kombinált érzéstelenítésben végezzük, az operációt megelőző napon éjfélig szabad csak ételt és italt fogyasztani, mivel az altatást kizárólag teljesen éhgyomorral lehet elvégezni!

A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban vegye be - a reggeli orvosságot kevés folyadékkal, otthonában indulás előtt. Amennyiben van olyan gyógyszere, amelyet napközben is szednie kell, azt hozza magával a klinikára!

A műtétet egynapos sebészet keretében, helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végezzük. Műtét után rögzítés nem szükséges, sőt, mint a pattanó ujjnál, korai mozgatást kezdünk. A beteg fájdalmai látványosan és gyorsan mérséklődnek, a funkció helyreállása mellett hamar megszűnnek.

A műtétet általában 6-12-24 órás megfigyelési idő követi, utána a beteg saját lábán, kísérővel, személygépkocsival elhagyhatja a klinikát.

Az első egy hétben tartózkodni kell a fizikai megterheléstől, állandó ágynyugalom nem minden esetben szükséges. Alsó végtagi műtét után az operált végtag nem minden esetben terhelhető, ebben az esetben segédeszköz használata szükséges. A lábadozási időszakban azonban javasolt a mérsékeltebb fizikai aktivitás, hogy a műtéti seb szövődménymentesen gyógyuljon. Varratszedés a műtét utáni 10-14. napon történik. A teljes gyógyulás esetenként más, általában kb. 3-6 hónap. Ezen idő alatt gyógytorna végzése, az ízület fokozatos terhelése javasolt.

A szövődmény olyan váratlan esemény, amely a gyógyulás normális folyamatát megzavarja, a szokványostól eltéríti és orvosi beavatkozás nélkül az állapot rosszabbodását okozza. A legkörültekintőbb műtéti beavatkozás mellett is kialakulhatnak szövődmények, ezért egy műtét szövődménymentességét egy felelősségteljes orvos sem garantálhatja. Klinikánkon a nálunk kezelt betegek számára az operáló orvos "non-stop" telefonos elérhetőségét biztosítjuk. Ha a legkisebb jel arra mutat, hogy a gyógyulás nem a normális úton halad, azonnal jelezze az operáló orvos felé, aki igyekszik orvosolni ezt a problémát.

A korai szövődmények: utóvérzések, gyulladások jól kezelhetők. Ezért bármilyen csekély jelét is tapasztalja bármilyen szövődmény kialakulásának (pl. vérzés, láz), éjjel-nappal utolérheti operáló orvosát vagy az ügyeletes orvost, aki gondoskodik annak megoldásáról.

Alsó végtagi műtétek esetén a trombózis kialakulásának elkerülése érdekében minden esetben szükséges vérrögképződést megelőző injekció naponkénti adása, aminek időtartamát az operáló orvos határozza meg (általában a teljes terhelés eléréséig, 10-30 nap).

Késői szövődmények: csontgyógyulási zavar, mozgásterjedelem-beszűkülés. Ezen szövődmények megelőzése fő feladatunk.